Százon belül
tehát elmondhatom magamról hogy bekerültem a top száz tambleres idióta közé. Örömmel tölt el, azt kell hogy mondjam. Az anyám meg a feleségem (no fontossági sorrend) épp lelkiznek a konyhapultnál, próbálnak értelmezni, a szerelmem néha sír, direkt nem megyek ki, anyám vigasztalja, most épp fújja az orrát az én feleségem, de bazmeg én nem megyek ki, egyrészt mert rájuk fér, másrészt mert top100 vagyok. Persze elmondhatatlan, hogy mennyivel jobban szeretem a családom, de most úgy érzem, hogy jókor jött a top100 , és hát a csajokra is ráfér egy kis dumcs.